Nem értem, hogy miért nem érték, ha valaki a kultúrával foglalkozik. Ma már nagyon sokan csak időpocsékolásnak tartják. Sőt a kultúra már nem szórakozást jelent, hanem sznobságot. Persze még most is vannak, akik azért szeretnek színházba járni, mert őket ez tényleg szórakoztatja. Továbbá vannak, akik azért mennek kiállításra, mert tehetséges emberek képeit szeretné látni (nem pixeleket, vagy pacákat).
De úgy érzem, hogy már kisebbségbe kerültünk. Mert hát az üzlet mindenek előtt való. A könyvek is csak gazdasági szempontból érdekesek, és annak a gondolata, hogy egyszer majd csak a múzeumban lesznek megtalálhatóak, mert mindenki e-book olvasót fog használni, csak egy érdekes kérdésnek számít, és semmilyen érzelmet nem vált ki.
A filozófia is csak üres handabanda, ahol az emberek csak feleslegesen fecsegnek vagy írogatnak. Nem látják be, hogy valahol a gondolkodóknak is köszönhetjük, hogy ma ott tartunk ahol. Hiszen nélkülük még lehet, hogy most is az egyház despotizmusában élnénk (persze nem feledkezem meg a természettudósokról sem).
A nyelvek sem fontosak, csak hogy beszéljük-e vagy sem. Arra nem is gondolunk, hogy mi állhat a hátterében, és mennyi érdekes információt tartalmazhat az anyanyelvi beszélők történetéről, vagy ez az (többek között), ami egy népet nemzetté tesz.
Ma már mindenki mindenfele utazik anélkül, hogy bármennyi figyelmet szentelnének az adott kultúra megismerésére. A lényeg, hogy legyen egy képünk az Óváros téren vagy a Károly-hídon, és hogy elmondhassuk, hogy igen, mi jártunk Prágában, és megkóstoltuk pár cseh sört. De fogalmunk sincs, hogy ki az a Čapek, Hrabal, Mucha, Dvořák vagy Smetana. Sőt néha még azt sem tudjuk, hogy Brno Csehország része (miközben annak második legnagyobb városa).
Mindez nem lényeges, ezeknek az ismerete nem érték, és ha az ember csak ilyesmivel foglalkozik, akkor a társadalom haszontalan részét képezi.
Én ez ellen lázadok.
Érdemes ismerni:
