Tegnap este teázás közben a barátnőimmel sok mindenről csevegtünk. Témáink között szerepelt a házasság és a szülés ill. gyermeknevelés kérdése.

Már a házasságról alkotott képünk sem túl romantikus, inkább racionális. Csak akkor akarunk házasodni, mikor már minden materiális akadály eltűnt az utunkból. Milyen messze áll ez a kislánykori "szőke herceg fehér lovon" ideáltól, amikor még azért sóhajtoztunk, hogy reméljük ránk talál majd az igaz szerelem. Ma már ennek helyébe az anyagi biztonság került. Persze felmerült bennem, hogy ha már élettársi kapcsolatban élünk párunkkal (ami pedig közös háztartást feltételez), akkor miért tartjuk olyan nagy ugrásnak a házasságot. Habár magával az esküvővel járó költségek elég elrettentőek.

A szülést egyáltalán nem tartjuk valamilyen csodálatos dolognak, hanem inkább valami rettegett és testünket eltorzító történésnek. Állítottam barátnőimnek, hogy ebben az is közrejátszhat, hogy túl részletesen ismerjük a szülés folyamatát elődeinkhez képest. Ha mi sem igazán tudnánk, hogy mivel jár, akkor talán kevésbé tartanánk tőle.

A gyerekvállalás és -nevelés kérdése sem túl rózsás véleményünk szerint, amiért ismét főleg a létbizonytalanság a hibás. Hiszen ha csak az eldobható pelenkák áraira nézünk a boltban, a hajunk az égnek áll. Ekkor pedig még nem is volt szó a kiságyról, babakocsiról, játékokról és egyéb bébi csetreszekről (sőt ki tudja, még miről nem is tudunk..). A másik fő indok, hogy mennyire nem érezzük magunkat készen egy gyerekre. Nem magunk miatt, hanem a baba miatt, hiszen a mi éretlenségünk az ő életét keserítheti meg.

Utólag erről gondolkodva több dolgot is érdekesnek találok. Egyrészt, hogy nem a tipikus "karrierista vagy háztartásbeli" dilemma jutott eszünkbe. Az anyagi biztonság kérdése persze ide kapcsolódik, de nem ez volt a fő problémánk, ezt csupán csak részletkérdésnek tartjuk. A másik furcsaság, hogy már mi is ilyen negatívan vélekedünk ezekről, pedig mindannyian család-centrikusak vagyunk, tehát szeretnénk férjet és gyerekeket. Mindig csodálkoztam, mikor azt hallottam, hogy a fejlett országok népessége folyamatosan csökken, mindeközben bele sem gondoltam, hogy lehetséges, hogy én magam is képes lennék feláldozni az anyaságot az anyagi jólétért cserébe..

"half of it is innocent the other half is wise the whole damn thing makes no sense"