Nem sokszor kellett kollégiumban laknom (hál' isten), de most mondhatjuk, hogy már huzamosabb ideje kényszerülök oda. Először kb. egy hónapig sikerült kipróbálnom Budapesten, majd szintén egy hónapig Brno-ban, majd most Prágában szeptembertől decemberig. De ennyiből egyértelműen kiderült, hogy nem nekem való ez az élet.
Habár pont a napokban fedeztem fel, hogy ha egy kedves ismerőssel kerül az ember egy szobába, akkor így már egészen elviselhető lesz. Természetesen az is segít a dolgon, ha már csak 2 ember van egy helyiségben, és nem több. De sajnos még így is megmaradnak azok a bizonyos elrettentő dolgok, még pedig:
- Mikor toalettre megy az ember, magával kell vinnie a wc-papírt és a szappant. Jobban felszerelt kollégiumokban az utóbbi valószínűleg megtalálható. De az előbbi a női szakasznál mindig fogyóeszköznek bizonyul.
- Szintén ennél a helyiségnél tanultam meg azt az aranyszabályt, hogy ha egy ülőke fedele le van hajtva, annak elég nyomós oka van, ami természetesen nem a jó illem. Tehát, ha mégis arra kényszerülnék, hogy felnyissam, akkor már előre rettegek, hogy mit találok alatta.
- Néhány kollégiumban a mosdóhelyiségek koedukáltak, ami elég kellemetlenné tudja tenni az amúgy kellemes zuhanyzást. Mikor az első napomon tusolás után öltöztem, és már csak a nadrágom felhúzása volt hátra, egy ellenkező nemű egyén benyitott. Sokat nem látott, de így is okozott nekem egy kellemetlen pillanatot.
- A konyhában mikor az ember csak pár edényt szeretne elmosni, biztosan éppen akkor fog valaki hűtőt takarítani az összes kis polcával és fiókjával együtt.
- Mikor pedig főzni szeretnénk a 7 tűzhely közül vagy használhatatlan, vagy foglalt, vagy taszítóan mocskos legalább 4. De ezek remek kombinációja is elképzelhető.
- A kedvencem pedig a takarítónő (olyannyira, hogy ma vele álmodtam :/). A folyosón lévő 2 konyha és 2 fürdő valamelyikének takarításába pont akkor akar belekezdeni, amikor mi éppen benne tartózkodunk. És természetesen nem a kedvességéről és türelmességéről ismeretes a hölgy..
Abban az esetben, ha idegennel kerülünk össze további problémák adódhatnak:
- Esetleg nem beszélünk közös nyelvet. Ez rendkívül kellemetlen lehet.
- Teljesen más kultúrával rendelkezünk. Néha meglehetősen áthidalhatatlan ez a különbség (akármennyire is támogatom a kultúrák közötti párbeszédet).
- Teljesen más életvitelt folytató emberek között is akadhat konfliktus. Akár a higiénia kérdését, akár a napi beosztást, akár az egymás iránt támasztott elvárásokat nézzük.
- Természetesen a legkellemetlenebb pedig a nemi élet kérdése. Azt hiszem ezt nem is kell részleteznem ..
Nem állítom, hogy hasonló problémák nem adódhatnak albérletben, de ott legalább az ember saját döntésének hibájaként kerülhet ilyen kellemetlen helyzetbe. Amit én pár albérletem és kollégiumom után viszont megtanultam, hogy toleránsnak és őszintének kell lenni. Ezek segítségével már egészen könnyen át lehet vészelni a nehéz időket is.
Csak:
