Vizsgaidőszak van. Ez azt jelenti, hogy leginkább tanulni kell. Ennek következtében teljesen egybefolynak a napok. Pedig nem csak itthon ülök, hanem könyvtárba is megyek. Illetve egy kedves barátnőmmel is össze-össze szoktunk futni, hogy megbeszéljük a teendőinket és jegyzeteket cseréljünk. Sőt pár napja egy ismerősömmel is beültünk sörözni, de már azt sem tudom, hogy mikor történt ez pontosan.
Ezt még megfejeli, hogy egész éjszaka megállás nélkül álmodom, ami az elmúlt hetek történéseivel van vegyítve, és természetesen érzelmeimmel kiszínezve, de olyan életszerűen, hogy néha el kell gondolkodnom, hogy valami megtörtént vagy csak álmodtam.
Ezek által teljes káosz uralkodik a fejemben, illetve inkább a memóriámban, ami egyébként rendkívül jól szokott működni. Szóval így még ijesztőbb a dolog. De valahol kíváncsi is vagyok, hogy meddig lehet ezt fokozni. Lehetnek-e a behatárolhatatlan napokból behatárolhatatlan hetek? Remélem nem. Egyszer a vizsgaidőszak is véget ér, és visszatérnek a változatos hétköznapok. Remélem :)
Mert tetszik:
