Gyakran van olyan, hogy nem értek valamit. De most más a helyzet. Most mintha minden szépen lassan veszítené el az érthetőségét. Az érzést, amit kivált belőlem egyáltalán nem tudom leírni. Talán azzal az álmommal tudnám illusztrálni, amikor olyan nehéz a lábam, hogy nem tudom megemelni, nem tudok lépni. Hasonló terhet okoz, hogy a környező dolgok érthetetlenné válnak. Mintha nehezebb lenne járni, de akár csak lélegezni is. Ezen azt hiszem nincs is semmi meglepő, hiszen mikor az ember gondtalan, úgy érzi, mintha repülne, hirtelen minden olyan könnyű lesz. Ilyenkor viszont minden olyan nehéz, a gravitációnak kétszeres ereje lesz, a föld csak úgy húz..
Lehet jobb lenne, ha el tudnám fogadni, hogy a világban a dolgok néha értelem nélkül történnek.
Mert gyönyörű:
