Akkor lássuk az első bejegyzésemet:
Nem rég láttam egy filmet, (500) Days of summer. Talán a filmzene jobban megfogott, mint maga a cselekmény. Valószínűleg ez különös vonzalmamnak köszönhető a soundtrackek iránt :). Itt találkoztam Regina Spektor dalaival (mondhatni) először. "Us" és "Hero" című számai szerepelnek az albumon. Eleinte nagyon furcsának, de mégis kedvesnek találtam.
Talán időre volt szükségem, mindenesetre nagyon belopta a szívembe azóta magát. Ha az érzéseimet dalba tudnám írni, valahogy így szólnának. Érdekes, hogy a tegnapi túlpörgetett állapotomnak ugyanolyan jól esett, mint a mai hideg őszi, melankolikus hangulatomnak.
Már látom előre, hogy majd sokára, mikor újra rátalálok Reginára a Prágai félév fog az eszembe jutni. Mert természetesen zenei repertoárom úgy változik, ahogy hangulatom vagy élethelyzetem, azaz elég gyakran. De azt hiszem ezzel nincs is semmi baj. Így van az, hogy Tapeundergroundról a hideg, téli reggelek, Snétbergerről Róma, Hiperkarmáról a gimis évek és Kaoma Lambadájáról pedig gyermekkorom kedvenc rózsaszín, pörgős szoknyácskája jut eszembe. Én így szeretem :)
Regina Spektor - Samson
