Lehet, hogy csak a gimis szokás rögzült, de nyáron mindig több könyvet szeretek olvasni. Persze hozzá tartozik, hogy ilyenkor több időm is van. Így tegnap meglátogattam a könyvtárat és immár szabadon választhattam nyári olvasmányaimat.
Hogy eddig miért nem volt szabad? Egyrészt a BTK méltán híres arról, hogy rengeteget kell olvasni jóformán minden órához, így év közben csak a szerencséseknek és a kevésbé lelkes hallgatóknak marad ideje szabadon választott olvasmányra. Másrészt a mi szakunk olyan különleges helyzetet teremtett, hogy a BA-ra meg voltak adva kötelező olvasmányok, tehát nyáron ezeket olvastam. Főleg a számomra kevésbé érdekeseket, mivel először azokon szeretek túl lenni.
Azonban idén nyáron sem leszek eleresztve szabad idővel, mivel dolgozom. Ráadásul ha azt nézzük, már most nyár van én pedig még mindig tanulok (persze nem akkora intenzitással). Így tehát csak 4 könyvet választottam:
- Milan Kundera - Tréfa: Igen, igen, megint Kundera. Nem tudom megunni. Ebből is látszik, hogy valóban ő a kedvenc íróm. Ezt a könyvet már szakdolgozatom előkészítése óta el szeretném (újra) olvasni, de mivel a témámon kívül esett, így nem került rá sor. Utána pedig a maradék BA-s kötelezők jöttek. De most már ez a következő a sorban.
- Bohumil Hrabal - Příliš hlučná samota: Ez a könyv magyarul is megjelent Túlságosan zajos magány címmel. Hrabal idei irodalomórám anyaga lett volna, ha elértünk volna odáig. Kundera kortársa, illetve őket előszeretettel hasonlítják össze. Valószínűleg az átlagos olvasónak többet mondanak tőle azok a címek, hogy Sörgyári capriccio vagy Őfelsége pincére voltam (már csak megfilmesített verziójuk miatt is: itt és itt). Én nem szerettem az írásait. A Szigorúan ellenőrzött vonatok egészen tetszett (szintén meg lett filmesítve + Oscart nyert), de az áttörést számomra a róla írt irodalmi összefoglaló hozta meg. Így esett a választás erre a könyvre. A nyelv pedig érthetően cseh, nem árt formában tartani magam és 90 oldal nem hangzik túl borzasztóan.
- Grimms' fairy tales: Gyerekkorom egyik kedvenc könyve a Grimm mesék volt. Így nem kellett sokat gondolkodnom, hogy melyik angol nyelvű könyvet vegyem ki, mikor megláttam ezt a kötetet. Tehát szerettem volna egy angol nyelvű könyvet is, hogy a kissé laposodó angol tudásomon turbózzak egyet. Persze ebből a szemszögből lehet, hogy nem ez a legjobb választás, de én szeretem.
- Kurt Vonnegut - A hazátlan ember: Ezt nem feltétlenül kellene magyarázni, de azért én megteszem. Egyrészt már régen ajánlották nekem, szóval ideje lenne elolvasni. Másrészt ezt szerettem volna angolul kivenni, de mivel úgy hallottam, hogy nem olyan közérthető mondanivalója van, ezért a magyar változat mellett döntöttem. Kíváncsian várom :)
Legkedvesebbnek köszönhetően újra előkerült:
